A déja vu érzést szinte mindenki tapasztalta már. Furcsa, hogy kivétel nélkül az összes embernél ugyanaz játszódik le: enyhe bizsergés fut végig az agyon, és megrohamoz az érzés, ezt már láttam valahol – hiába kerülünk egy addig sosem látott, idegen helyzetbe. Több elmélet is született a déja vu, másnéven paramnézia magyarázatára, ezeket fogjuk egyenként megvizsgálni.

Mi pontosan a déja vu?

A francia kifejezés szó szerint azt jelenti, már láttam, maga az esemény is hasonlóan zajlik le a fejben. Adott egy teljesen idegen, új környezet, majd hirtelen egy olyan dolog történik, amiről úgy gondoljuk, már átéltük egyszer. Ez előfordulhat úgy is, hogy valaki abban az adott pillanatban mondja szóról szóra ugyanazt, amit egyszer már hallani véltünk, ez extrém esetekben annyira zavarba ejtően furcsa, hogy akár a megszólaló személy előtt tudjuk már, mit fog mondani pontosan. Biztos így van ez? A statisztikák szerint az emberiség 70%-a tapasztalta rendszeresen az érzést, főként a tinédzser és 30-as korosztály között számoltak be a legtöbben a különös jelenségről. Eddig nincsen egyöntetűen elfogadott tudományos magyarázat rá, mégis sok elmélet akad, amiken érdemes gondolkodni egy kicsit. Lássuk a legérdekesebbeket!

Az agy önellenőrző funkciója

Abszolút tudományos alapokon nyugvó elképzelés, ami teljességgel kizárja a lehetséges multiverzumok, agykontroll kísérletek és hasonlók meglétét. Akira O’Connor a St. Andrews Egyetem konferenciáján állt elő egy új elmélettel, így ez a legfrissebb magyarázat az összes közül. A New Scientist beszámolói szerint O’Connorék rájöttek arra, hogy mesterségesen is ki lehet váltani a déja vu érzést. Kísérletükben önkénteseken próbálták ki, miként működik az agy a paramnézia közben. A jelentkezőknek olyan szavakat soroltak el, mint ágy, párna, éjszaka, álom stb., de magát az alvás kifejezést direkt nem mondták ki. A jelentkezők ott helyben azt állították, nem hangzott el az alvás (sleep) szó, ám mikor később visszakérdeztek, hallottak-e s betűvel kezdődő kifejezést, a legtöbben azt mondták, igen, ekkor ütött be a déja vu érzés nekik. A kísérlet közben a résztvevők agyáról felvételek készültek, amelyen tisztán látszik, hogy nem a memóriával társítható agyi területek aktívak, mint a hippocampus, hanem a frontális területek léptek működésbe, amik a döntéshozatallal álnak leginkább kapcsolatban. O’Connor szerint a frontális területek ellenőrzik az emlékeinket, újra le is játsszák őket, és ha hibát találnak, rögtön aktiválódnak. A déja vu tehát vélhetően egy konfliktusmegoldás, amit az agyunk generál. Ugyan a kutatás még nagyon gyerekcipőben jár, az idő múlásával biztosan újabb és újabb adatokat tárnak a nagyérdemű elé.

A kettős pálya elmélet

Még mindig a tudomány területén maradva megismerkedhetünk egy régebbi modellel, ami az 1800-as évek vége táján vált ismertté. E szerint az elmélet szerint miközben érzékelünk, eltérő idegpályákon indulnak meg az ingerek az agy felé. Ugyan nem tudni, mi oknál fogva, de elképzelhető, hogy az idegpályákon haladó jelek nem egyszerre érkeznek az agykéreg különböző területeire, így előfordulhat, hogy előbb tároljuk el emlékként az új információt, és csupán csak később értelmezzük új ingerként. Ha tehát a látott/hallott információ előbb tárolódik el emlékként az agyban, nem érzékeljük a zavart, és tévesen azt a következtetést vonjuk le, már láttuk az adott eseményt, hallottuk az elhangzott mondatokat. A tudomány jelen állása szerint előfordulhat, hogy pár milliszekundumnyi eltérés van a két input között, így a déja vu lehet egyfajta látóidegi probléma, hiszen a látóideg pályájának késése miatt fordulhat elő eltérés.

Elfeledett emlékek

A pszichológia rávilágított arra is, meglehet, hogy egyes esetekben a déja vu már megélt pillanatok felismerésekor aktiválódik az agyban. Ha például nagyon fiatalon jártunk egy helyen, majd utána évtizedeken át nem, könnyen elfelejthetjük, hiszen az agy minden feleslegesnek vélt információtól megszabadul. Később ugyanazon a helyen járva felidéződhet az emlék egy töredéke, és létrejön a már láttam érzet. Ez az elmélet sajnos nem ad magyarázatot az összes eshetőségre, de elképzelhető, hogy egyeseknél ez játszhat szerepet.

Hologram-elmélet

Hermon Sno pszichiáter szerint a déja vu nem más, mint más hasonló emlékek okozta ismerős érzés. Mit is jelent pontosan? Egyetlen aprócska emlékfoszlány elég ahhoz, hogy megteremtődjön a déja vu. Hogy hogyan? Ismerős hang, illat, szín, látvány stb. alapján az agy felismeri a hasonlóságot a már tapasztalt információk tömegével, és kiválasztja azt, ami leginkább párhuzamba állítható vele. Az elmosódó részleteket egyszerűen kitölti az épp aktuális beérkező információval, és azt az üzenetet közvetíti az agy felé, hogy már átéltük egyszer az eseményt, ami zajlik éppen. Hibásan tehát felidéz egy hamis emlékképet, amire azt hisszük, valódi, így biztosak vagyunk abban, hogy a déja vu során átélt eseményt egyszer már tapasztaltuk, pedig valójában csak egy részletében nagyon hasonlóhoz lehetett szerencsénk.

Egy alternatív valóság

Sokan úgy vélik, a vak emberek miatt van lehetőség kicsit elrugaszkodni a tudománytól, és merész elméleteket kiötleni a jelenség megfejtésére. Mivel a vakok csak szagláson, halláson és érintésen át élnek át déja vu élményt, ezért többen is úgy gondolják, egy alternatív valóság megléte okozza a különös, mintha már láttam volna érzést. A déja vu esetében hiba keletkezik a Mátrixban, és két alternatív idősík egybefonódik egy pillanatra, ezért érezhetjük azt a furcsa érzést, hogy már átéltük egyszer az adott szituációt. Az alternatív valóságokról a tudomány is értekezik, ugyan még nem sok mindent tudunk róla, elképzelhető, hogy valóban végtelenszámú lehetséges univerzumok vesznek körül minket. Ha így van, semmi sem zárja ki, hogy esetleg valamilyen hiba folytán két ilyen világ találkozzon egymással. A legnagyobb kérdés nem is a miérten, hanem a hogyanon van.

Jövőbelátás egy kis fizikával

A jövő kémlelését sokan a pszichológiai törekvések zsákutcájának tekintik, mivel nem múltbéli eseményeket hív elő az agy, hanem egyszerűen látja a jövőt. Hogy lehetséges ez? Kétféle elképzelés is van ennek magyarázatára. Az egyik egyfajta különleges képességet tulajdonít a déja vu átélőinek, valaki gyakrabban és nagyobb mértékben éli át a furcsa eseményt, mivel erősebb rálátása van a jövőre. Kicsit tudományosabb megfogalmazás szerint az agykutatásra kell helyezni a fókuszt, de nem mindennapi módon. Dr. Ninian Marshall szerint az agy neuronjai aprócska kvantumcsápokat eresztenek ki, amelyek képesek bizonyos mértékig érzékelni a jövőt. Ezek a letapogatók nem mindig vannak működésben, így nem folyamatos az érzékelés, ám mikor valamilyen behatás miatt működésbe lépnek, létrejön a déja vu érzése. Még folynak a kutatások, miként lehet mesterségesen aktiválni ezeket a kvantumcsápokat.

Megálmodjuk a jövőnket

Rengetegen számolnak be arról, hogy nem csupán rájuk tört az ismerős érzés, hanem határozottan emlékeztek is arra, hogy mikor, hol és hogyan álmodták meg azt. Pszichiáterek szerint ez csupán egy téves emlék, amit az agyunk generál korrekció gyanánt, ám az nem tisztázott, hogy miért, és hogyan történhet meg ez ennyire sok emberrel ugyanúgy. A parapszichológusok szerint sokan képesek az álmaikban meglátni a jövőt, általában olyan emberekre jellemző ez, akik sokszor hallgatnak a megérzéseikre, vagy egy belső hang irányítja őket a cselekedeteik közben.

Emlékek egy másik életből

Érdekes feltételezés, e megoldás felé is sokan hajlanak, vagyis a déja vu nem más, mint egy régebbi életünk apró emlékfoszlányainak felismerése az agyban. Az újjászületésben hívők között nagyon népszerű magyarázat, ugyanis állításuk szerint kétséget kizáró bizonyítékot jelent olyan lehetetlen események magyarázatára, mint mikor számunkra teljesen idegen helyen megrohamoz a már láttam érzés. Sokan vetik alá magukat hipnózisos vizsgálatnak, hogy kiderüljön, kik voltak előző életükben, így talán a déja vura is adhatnak valamiféle magyarázatot.