A szerencsejátékok kapcsán több elmélet is napvilágot látott már, mindnek gyakorlatilag ugyanaz a lényege – a résztvevőket megvezetik, a felajánlott óriási nyeremény sosem landol senki zsebébe. Ugyanez lenne a helyzet a lottóval is?
A szerencsejáték óriási biznisz, több millióan élnek az általa nyújtott lehetőségekkel. Hazánkban az egyik legnépszerűbb ilyen a lottó, ahol lottószelvények feladásával kell megtippelni a nyertes számokat. Az ötöslottónál például több mint 1:43 millióhoz az esély, hogy valaki elviszi a főnyereményt. Ez azt jelenti, hogy még annak is nagyobb a valószínűsége, hogy egy cápa lábon harap a fürdőkádunkban. Sokan úgy vélik, e kis esély lehetősége mögé bújva valójában ellehetetlenítik a vállalatok a tényleges nyerés tényét, mivel előre meghatározott számsor kerül kihúzásra az élő adások során.
Hogyan lehet elcsalni a kézi húzást?
A mondhatni logikustól az egészen elvadult ötletekig terjed a kézi húzásra vonatkozó elméletek tárháza. Az egyik legismertebb teória, hogy a nyertes számokat tartalmazó golyókat előző éjjel behűtik, így az érkező vendégek mind pontosan tudják, hogy melyik szám után kell nyúlni. Akadnak azonban olyan feltételezések is, miszerint mind a számhúzók, mind a műsorvezetők profi színészek, és ők manipulálják felsőbb utasításra a húzás menetét. Sokak szerint a golyók eredetileg nem tartalmaznak számokat, a fehér felületre úgy vetítik rá a nyertes jegyeket. Egyes elképzelések szerint a műsorvezető gyűrűjébe és ruhájába rejtett jeladók aktiválják a kihúzott golyót, ami a rendszerben meghatározott számot jeleníti meg a képernyő felé mutatva.
Bakik a sorsolás közben?
A gépi sorsolás miatt több egészen érdekes videó is napvilágra került. Az első egy szerbiai sorsoláson fordult elő, ahol elég látványos hiba csúszott a számításba. A 27-es szám helyett a 21-es számot vetítették a képernyőre, ami betudható egy egyszerű félreértésnek is, ám éppen ezután a gép kisorsolja a hibásan rögzített 21-es számot. Sokan egyértelmű bizonyítéknak tekintik ezt a már előre meglévő nyerőszámok teóriájának. Amióta ugyanis gépi sorsolással húzzák a nyerőszámokat, a konteógyártók szerint számítógépes algoritmussal számolják ki a szelvény kitöltők által meg nem játszott számsort, ezt pedig a gépbe táplálva előre meghatározott sorrendben ki is húzzák a sorsolások alkalmával. A kommentelők véleménye szinte egyhangú, mindannyian csalást szimatolnak.
A második videó is felkeltette a nagyérdemű figyelmét, ez egy hazai esetet prezentál. Itt az látható, ahogyan a gépi sorsolásnál a harmadik nyerőszám a 67 lenne, ám az hirtelen leugrik a szívócsőről, és helyébe a 68-as kerül. A Szerencsejáték Zrt. vezetősége szerint ilyesmi előfordulhat, hiszen a hevesen cikázó golyók kiüthetik egymást a helyükről, így ebben az esetben sincs semmi rendkívüli. A kommentelőket persze nem győzi meg ez a verzió sem.
Több elmélet is született a gépi sorsolás megbundázására vonatkozóan, ezeket természetesen mind valótlannak vélik a lottósorsolás felelős munkatársai. A teóriagyártók szerint a gépi sorsolás esetén több trükköt is alkalmaznak. Az egyik legismertebb elmélet szerint a kihúzandó golyók méreteivel variálnak, tehát az előre meghatározott számsor golyói épp csak milliméterekkel kisebbek, mint a nem nyertesek, így a gép egyszerűen ki tudja választani őket. Mások továbbmennek, szerintük chipeket rejtenek a golyók belsejébe, amiket a szívó/sorsoló berendezés érzékel, és ez alapján emeli ki a megadott nyertes számot.
A sok elmélet kulcsfontosságú tényezője, hogy a lottószámokat előre meghatározzák, így maga a sorsolás csak amolyan színjáték. A konteógyártóknak még nem sikerült mindent kizáró magyarázatot adni a csalás tényére, ugyanis minden lottósorsolás szigorú, ellenőrzött körülmények között zajlik, ráadásul a húzásért felelős személyzet elméletileg hozzá sem tud érni a golyókhoz, mivel azok hitelesített pecséttel elzárva hevernek egy szinten hivatalosan lezárt szobában, ahová egyedül senki sem léphet. Magyarázat persze erre is akad, hiszen ebben a hatalmas játékban a legkisebb résztvevőig mindenki be van avatva, jócskán megtömik a zsebét a hallgatásért cserébe, de bizonyíték ennek igazolására még mindig nem került elő.
