Vélhetően ezek után már nem fogsz ugyanúgy tekinteni régi gyerekkori kedvenceidre, ezért csakis saját felelősségre olvass tovább!

Rajzfilmek garmadája tette izgalmassá a mindennapjainkat, sokan szinte alig várták, hogy a tévé elé huppanva követhessék nyomon kedvenc hősük újabb kalandjait. A nosztalgia vonatra pattanva talán jópáran újra nézték a legjobb sorozatokat, felnőtt fejjel azonban jó pár furcsa, sötét vagy épp bizarr résszel találkozni. Számtalan teória terjeng a neten (főként a 90-es évekbeli) mesékről, amelyek valamilyen sötét, hátborzongató háttérrel rendelkeznek. Lássuk a legmegdöbbentőbb, legbetegebb vagy épp legszomorúbb elméleteket, amik ugyan megerősítve nem lettek a készítők által, mégis más szemmel nézzük utána a legnépszerűbb rajzfilmeket.

1. Fajgyűlölet mesterfokon – Hupikék törpikék

Sokak kedvenc gyermekkori meséje, a Hupikék törpikék elsőre ártatlannak tűnik mindenki számára. Adott egy gonosz mágus, aki agyafúrt csapdáival próbálja meg elkapni a törpöket, akik végül mindig túljárnak az öreg eszén és jól móresre tanítják. Átlagos történetvezetés, de valójában valami nincs egészen rendben vele. Az első aggasztó jel a teória kiötlői számára maga Hókuszpók karaktere volt. Tudjuk, a mesékben előszeretettel jelenítenek meg sztereotípiákat (legyen szó népcsoportról, vallási meggyőződésről stb.), így talán nem véletlen, hogy a varázsló kopaszodó, nagyorrú, aranymániás öregemberként lett ábrázolva. Az eredeti történetben Hókuszpók nem megenni akarja a törpöket, hanem arannyá változtatni, a változtatások pusztán később kerültek a mesébe. A másik intő jel Aprajafalva lakóinak kinézete. A törpök mind kopaszok, fehér ruhát viselnek, ez alól pedig csakis Törpapa a kivétel, aki talpig pirosban díszeleg. Egyesek szerint ez nem más, mint a KKK, vagyis a Ku-Klux-Klán ismertetőjele, ahol a tagok mind fehér lepelbe burkolózva figyelik a vezért, aki vörösben osztja meg éppen gyűlöletkeltő gondolatait. A teória szerint a törpök rasszista hevülettől fűtve kínozzák részről részre a mágust, aki azért bűnhődik a sorozatban, mivel zsidó származású. A készítők természetesen figyelmen kívül hagyták a fan teóriát, így sem cáfolat, sem megerősítés nem született a kérdésben.

2. Amikor a kettő egy és ugyanaz – Samurai Jack és Pindúr Pandúrok

A 90-es éve gyermekei számára két ikonikus sorozatnak számíthat a Samurai Jack és a Pindúr Pandúrok. Sok nézőnek azonban feltűnt egy érdekes hasonlóság a főszereplő szamuráj és a lányok teremtője, a Professzor között. A két karakter szakasztott mása egymásnak, ráadásul a mesékben megjelenő városkép is nagyon hasonló. A felbukkanó szörnyek és az ellenük folytatott küzdelem motívuma szintén egy kaptafa, egy merész elmélet viszont tovább csavarja a történetet. Cukor, só és minden mi jó, ez az alapreceptje a Pindúr Pandúrok elkészítésének, ám a Professzor véletlenül felhasznált még egy elemet, az X vegyszert. A fekete, sűrű folyadékot a Samurai Jack alakváltó főgonoszához, Akuhoz kötik, aki valamiért cseppfolyós állapotban rejtőzködik, hogy minél közelebb kerülhessen a Professzorhoz. A folyadék véletlenül a kotyvalékba kerül, a lányok pedig létrejönnek, majd szuper erejükkel felveszik a harcot Aku gonosztevői ellen. A teória nagyon érdekes, viszont a Redditen a készítő megcáfolta az elképzelést, így a fanok új elméletek szövögetésével próbálják meg összefűzni a két történetet.

3. Százholdas elmegyógyintézet – Micimackó

A Micimackó figurái elsőre kicsit furcsának tűnhetnek. A bohókás, vicces lények ugyanis mindannyian bírnak valamilyen tulajdonsággal, ami egyedivé teszi őket. Egy kanadai kutatóintézet fel is figyelt ezekre, és minden szereplőt egyfajta mentális betegséggel címkézett fel. Micimackó kényszeres evő, Malacka szorongásos zavaros, Tigris hiperaktív, Nyuszi kényszerbeteg, Füles depressziós, Bagoly pedig nárcisztikus személyiségzavaros. A tanulmányban olvasható jó pár példa, amivel igyekeznek alátámasztani az állítást. Micimackó folyton eszik, étvágyának parancsolni nem tud még akkor sem, mikor már beszorul Nyuszi odújának nyílásába. Malacka mindentől retteg, hajlamos túlaggódni teljesen jelentéktelen dolgokat is. Tigris folyton ugrál, a figyelem középpontjába kerül, letarol másokat és hangoskodik, egy pillanatra sem marad egyhelyben. Füles mindig lógatja az orrát, megnyilvánulásai általában pesszimisták. Bagoly előszeretettel hangoztatja önnön maga tökéletességét, történetei énközpontúak, és még a legnagyobb szélvihar közepén is kikéri magának, ha hallgatósága nem rá, hanem a tomboló viharra figyel. Végezetül Nyuszi képtelen elviselni, ha a dolgai közt rendetlenség van, mindig törekszik a tökéletességre és a makulátlanságra. Az elméletnek vannak buktatói, hiszen mégis melyik medve tudna parancsolni az éhségérzetnek, illetve a macskafélék javarésze a rendbontásról híres. Az egészet megfejelték még azzal az elképzeléssel, hogy Róbert Gida autista, és pusztán képzeli a játékokat maga körül, ám tudhatjuk, hogy ez nem igaz. Milne saját fiáról mintázta a főhőst, akinek valójában is volt egy macija, amit szeretett a földön húzva eljuttatni A-ból B-be. Ez az oka annak, hogy Micimackó kicsit lassú felfogású az eredeti történetben is.

4. Mitől retteg egy kutya? – Bátor a gyáva kutya

A mese a Cartoon Network egyik legsötétebb alkotása volt, ami szürreális képi világával, zenéivel és szereplőivel nem kevés gyerekre hozta rá a frászt. A kísérteties lények eredetéről nem kapunk információkat, a nézők ezért konspirálni kezdtek. Egy híres teória szerint Bátor szörnyei nem máshonnan, mint a kiskutya fejéből pattannak ki. Egy tanulmány szerint a gyermekek és a kutyák agya nagyon hasonló, vagyis minden új, idegen forrásból származó ingert veszélyként érzékel. Bátor gyáva kutya lévén a leghétköznapibb dolgokat is félelmetesnek láthatja, mint egy macska, pókok, csirke, fodrász, róka vagy lábgomba okozta elváltozás. Bátor gazdái szinte sosem érzékelik a veszélyt, ennek magyarázata lehet az is, hogy a kutyus észleli egyedül a fenyegetést, míg az emberek számára egyáltalán nem tűnnek ijesztőnek az adott állatok vagy dolgok. A készítő nem foglalt állást a teóriával kapcsolatban, így ez az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő elmélet.

5. Mikor közeleg a halál – Caillou

A kedves kis történet a fanok szerint borzalmas mögöttes tartalommal bír, így elérkeztünk az egyik legszívbemarkolóbb teóriához. A mesét nézők szerint ugyanis Caillou nem véletlenül kopasz. Az összes szereplőnek van haja, kivéve a főszereplő kisfiút, aki a teória-gyártók szerint rákban haldoklik. A haj témánál maradva megfigyelhetjük, hogy Caillou kishúgának vörös haja van, ám a szülei mindketten barnák. Erre azt a magyarázatot adták, hogy a haldokló kisfiú mellé örökbe fogadtak a szülők egy kislányt, hogy utolsó napjait se kelljen magányosan töltenie, és Caillou feltételezhető halála után se álljon üresen a gyerekszoba. A készítők ez esetben sem nyilatkoztak, így a teória kiötlői 100%-ig biztosak az igazukban.